A Magyar Kékkereszt Egyesület rövid története |
Az első magyar Kékkereszt Egyesület alapítója egy azelőtt rendkívül iszákos újvidéki iparos volt a múlt század végén, aki külföldi útja során a Nemzetközi Kékkereszt szervezettel kapcsolatba kerülve megismerte és befogadta a gyógyító evangéliumot. Iszákosságától megszabadulva elhatározta, hogy felkarolja alkoholista embertársai sorsát érintkezésbe lépve a svájci Kékkereszt szervezettel.Újvidéken megalapította a Kékkereszt Egyesületet. Az időközben a budapesti evangéliumi körökben is megindult iszákosmentö mozgalom , 1899-ben megalakult a Kékkereszt Egyesület. 1919-ben a kommunisták betiltották az egyesületet, de 1921-ben újraszerveződve a Kékkereszt tovább folytathatta munkáját egészen 1948-ig, amikor a hatalomba lépő kommunisták ismét betiltották. A gyógyító munka a magyarországi Evangélikus Egyházban folytatódott 1953-ig, ezután azonban már csak 1981-ben kezdődhetett újra a magyarországi Református Egyházban szerveződő Református Iszákosmentö Misszió (RIM) megalakulásával. 1989-ben - ismét a svájci Kékkereszt szervezettel karöltve - megalakult (újra) az első Kékkereszt csoport a RIM- ben, majd 1993-tól ismét önálló egyesületként folytathatja tevékenységét szoros együttmüködésben a RIM- mel oly módon, hogy az együttesen vállalt gyógyító munka eredményeképpen "szabaduló" iszákosok, és más szenvedélybetegek utógondozását a Magyar Kékkereszt Egyesület országos hálózata segíti.
 |
